Kizárásos

2011.11.12. 20:54

Azzal, hogy ennyi közöm van, a biológiához,
benned sem csak a lelked keresem.
Észreveszem bőrhibáid, és az alvászavarod.
Nevetésedkor, fogaid épségét.
Analizállak már minden szempontból,
és emlékeszem:
Még kétezerben, temetésekre jártunk sokat,
az a két hónap ilyen volt.
Hogyha nem akarsz sírni kerülöd a tekinteteket -
mondtad, de nekem ez sose ment.
Mindig a lelkükért imádkoztam, ismeretleneknek.
Most meg, mikor ennyire közeli volt,
könnyek és imák után napok óta gondolkodom a testen,
amelyről kegyeleti okokból most nem beszélhetek.
Elemzem a folyamatokat, és minden egyes pillanatban,
amikor felvillan az arc megborzongok,
mint akit rajtakaptak,
és újra imádkozni kezdek, hátha így elég jó leszek.

A bejegyzés trackback címe:

https://vigyazat-torekeny.blog.hu/api/trackback/id/tr453373379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vonalfolyam 2011.11.14. 22:22:24

Szia. Tudod, hogy ez valami őrülten szívbe markoló vers? Az egész egyben, a felvezetés, de a közepétől a végéig... az nagyon mély. Majdnem sírtam:). Ez a vers nagyon szívből jöhetett és az ész jól szólt bele.
süti beállítások módosítása