ez sose lesz kész ráadásul majdnem boldog. de azért gondoltam ide belefér.

Néha még most is, mezítláb osonok ki a mosdóba olvasni,
mint gyerekkoromban, hogy el ne kapjanak.
Ma már csak azért, hogy el ne kezdj morogni,
igaz a lakás nagy, másik szobába is mehetnék,
de talán itt a legkevésbé nyomasztó a csend.
Itt nem ülhetek felhúzott térdekkel a kádban,
de ide nem hallatszik a szél, csak a szomszéd.
Mostanában inkább írni járok,
mikor visszatérek mindig felébredsz,
kérdezed, rendben vagyok - e.
Ilyenkor csalódottan veszem tudomásul,
hogy rajtakaptál, de mire válaszolnék,
már alszol is újra , és én hálás vagyok érte.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.