Mi nem beszélünkrólunk csak beszélnek.Konferencia utáni vélemény - dolog lesz majd, ilyen mottón elindulva.

 A kimondatlan dolgokra szánt időtrégi történetekkel töltöttük ki,üres szavakkal díszítettük fel a szobát,amik még ma is belengik,még úgy is, hogy nem vagy itt.Mióta nem hiányzol,unalmasabbá vált az életem.Napirendemből hiányzik a sírás,az emberek már nem aggódnak…

örülök, hogy nem változol, mert mindennap másképp szeretlek, ez a kettő összeegyeztethetetlen

 "S talán nincs is többé pihenés... A vérem, az idegeim, a szívem megteltek vele - összekapcsolódtak vele... s még nem szakadt el semmi... Nem lehet tőle"/Füst Milán: Nevetők/

Kicsit másképp is alakulhatott volna, mondjuk nem úgy, hogy sörrel fejezem az estét, egyedül azon gondolkodva, hogy szerelmes vagyok tomwaits-be, igazából csak a dalokba, de mégis miközben nézem a biológiakönyvet, és azon gondolkodom, hogy miért vesztünk össze ezen az estén,…

 azt hiszem félelemből gonosz vagyok. talán ha korábban jönne a fény

felismerhetetlenségig kéne égetni az arcom.jeleket hagyva köveken.