ez egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek lennie kéne, és nem azért, mert másképp álmodtam.teljesen másképp. annyira más. ebből ennyi épp elég. lehetne úgy, ahogy...igazából nem is tudom, mire gondolok. egyszerűen csak más. ez nem olyan egyszerű.nem pótolható. nem…

Rendet kéne rakni. Mármint itt. Bennem. Mindent a helyére tenni. De már kevés. Már nincs elég idő. Így nem lehet. Szelektálni kéne. Döntés előtt, vagy inkább döntés helyett. Sokkal egyszerűbb lenne. De engem már nem kell megszelídíteni. Kiábránduló kis herceg. Nem kell se…

 Már nem alszol. Magadra ébredtél, magatehetetlenül, ebben az önző világban, mely magadra hagyott téged, hiába könyörögtél, hiába kérted. Hogy legyen veled. Máskor, meg, hogy legyen vége a kínnak. Aztán vége lett. S hiányzik már neked, te mazoista, te egyetlen, te önző.…

 Néha végigfolyik valami az arcom, emlékeztetve arra, hogy igen, valamikor voltak könnyeim, de már kifogytak, már nincs miért. Mert volt kiért. Annyira elég volt már belőle, hogy annyi mindent megpróbálhatok, és mégsem, és mégis, újra meg újra megteszem, és újra…