https://www.youtube.com/watch?v=jOrhOoO9k0o&feature=related

-             -  Esik, az eső.

--         -   Kimegyek megázni.

A nap is süt. A csoda fényei. Ő meg küldi csak onnan fentről. Minden cseppben érzed. Ahogy mosolyog. Már tudod miért esett pénteken annyira. Szólt, hogy megérkezett. Aztán most napsütéssel jelzi, hogy jól van. Tetszik neki ott. Talán ezt akarta. Talán csak sírsz, és nem is esik semmi. Talán csak álmodod. Talán Ő is sír. Esőt sír. Esőt küld. Esőt álmodik, napfényt mosolyog. A csend, a gondolat néhány fájdalmas mosolyú percét megzavarta az utca zaja.
Talán túl sokat akartál. Talán három perc elég rá. Mert utána csak megválaszolhatatlan kérdések merülnének fel. A miért - ről ami pedig - igaza van - Felesleges.

Ha karomba zárlak téged a szabadság ölel. Vihar előtti villanás. Mert már semmi se’ fájhat.

Ordítás helyett mosoly. Minden helyett könnyek. Aztán egyszer majd azt mondhatod, most már talán könnyebb.

És még mindig süt. és még mindig mosolyog. És még így is szereted. Miközben gyűlölöd, mert nem várt meg, mert nem kérdezett, mert nem ölelt meg, és mert nem is fog.

Könnycseppek a mennyországban.  

(  https://www.youtube.com/watch?v=7g2IlaDLVLo )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.