Csak kétféleképpen tudok elmondani valamit.

előről nézve mintha tényleg elegáns lenne a haj, amiben csak eltüntetem a tegnap este csomóit, hátratűzve, hogy ne vedd észre. a tekintetből biztosan nem látod, mert az üres, úgy csillog csak, mintha le lenne festve, de valódi érzés már nincs benne. a gyűlölet lángja már nem…

amikor desiré a munkásszálláson lakott... igazából oda-vissza szól minden, aztán majd elfelejtjük.