A semminél tökéletesebb     -   Nekem nincs istenem – mondta, mikor első nap hazaértem. – Tudnod kell, ha velem akarsz élni, hogy itt ilyenről felesleges beszélni. Én bólintottam, de a szemébe nézni nem mertem. Nem értettem, miért…

 Hát akkor nem az. Nem is volt, és így nem is lehet az. Már befejezni sincs kedvem. Köszönöm. Érti mindenki, ahogy akarja, egy idő után úgyis, az egész elég, és elszáll a füsttel. Gondold. Zavarjon. Engem már nem.Nem kell csodálkozni most. Ha ez kellett, hát legyen ez.…